.-.

Eltelt több, mint egy hét. A Szakis találkozás óta két hét telet el...és lecsillapodtak a kedélyeim is. Szerintem ez csak rajongás, rajongás szeszéllyes, kamaszkori megőrülés egy pasiért. Mert ha nem látom, leállok pár nap elteltével. És a múlt heti veszekedés óta szinte csak 2x beszéltünk, akkor is ilyenekről. Meg az Ő hozzáállása is felém nem olyan hogy jajj most akkor mindent elkövetek hogy ha már rosszban vannak meghúdítom a lányt...nem, semmi. Inkább biztat, hogy gondoljam át, több idő kell ehhez, reméli jól bánik velem stb. Ha látnám hogy harcol értem, és tényleg a szavai is azt tükrözik amit érez...de hát nem éppen. Rajong értem, de talán jobban tisztel mintsem hagyná tönremenni a házasságomat. Régen is mondta, ha külön mennénk, az ne miatta legyen. Passz....rejtély a pasi. De ez neki is el fogom mondani.

Aztán ott van a férjem, aki azóta gyökeresen megváltozott. Most talán tényleg rájött, muszáj tennie is értünk, nem csak mereszteni a seggét egész nap. Tisztelettudóbb, türelmesebb...kezd jó útra térni. Remélem a lelkesedés sokáig tart...