katt-katt

Mondanom se kell, csütörtök óta folyamatosan ezen járnak a gondolataim. Mi tévő legyek? És ahányszor lecsukom a szemem, az az ölelés és az a kép van a szemem előtt, amikor ott álltunk hárman, ő fogja a lányomat, és nézünk egymás szemébe. Abba a nézésbe minden benne volt! Szinte sütött le róla, hogy Ő minket akar, hogy most milyen boldog. Megfoghatom? Felvehetem? Tolhatom kicsit? Hát persze!!! És hogy élvezte...öröm volt nézni! :) Imádom. Nincs mit tenni...egyre erősebben.