Ugyanaz a nóta

Még mindig folyik a bősz levelezés kedves férjecském oldalán...Nyomoztam, de egyelőre csak addig jutottam hogy az előzményekben látom, kikkel levelezget. De hogy miről, sajnos nem. De nem adom fel! ;) Kiderítem úgy is....

Még egy rossz lépés....és borul az asztal...a tűréshatárom közelébe kezdek érni.

Viszont a másik jó dolog, hogy mi is a kis szakácsommal aktívan tartjuk a kapcsolatot. Minden nap írkálunk, ma beszéltünk is. Imádom hallgatni, imádom az egész embert. Ma sétáltunk a lányommal, sok szép ház között ballagtunk, és egyszercsak azon kaptam magam, hogy hangosan annyit mondtam, de jó lenne ilyen szép házban lakni a ...-al. Ez a belső érzés folyamatos. Úgy érzem nem csillapodik.  Ez az idézet most nagyon-de nagyon ide illik: